Hová lett a Sudár Napkeleti Ménes? 2009.06.23. 08:43, Kajtor
Kedves zsábi tulajdonosok !
Szeretném megkérdezni, miért nem ezen az oldalon mesélitek el kedvenc zsábi lovatokról szóló történeteiteket?
Talán valami titkolni-való van benne? Nem az a bűnös, aki megvette a lovakat, hanem az, aki jogtalanul eladta.
Idézném a Btk.1978.évi törvény 317§ (1)bek.foglaltakat:Aki a rábízott idegen dolgot jogtalanul eltulajdonítja, vagy azzal sajátjaként rendelkezik, sikkasztást követ el.
Esetünkben ez történt, dr.Magyar Gábor csalárd módon,megszegve fogadalmát, ellopta a Sudár Napkeleti Ménest, melyet édes Fiam, Sudár István velem, az édesanyjával hozott létre iszonyatos küzdelmek és áldozatok árán, amibe sajnos, nem én pusztultam bele.
Istvánom minden álma -mivel történész szeretett volna lenni, a honfoglalás korával foglalkozott, Kazaksztánból hozott zsábi ménest,mely a tudomány mai állása szerint e fajta hasonlít leginkább a honfoglaló magyarok lovaihoz -az volt, hogy visszahonosítja, törzskönyvezteti e fajtát.
Annyi viszontagságon mentünk keresztül, olyan sokan átvertek bennünket, de azt sosem gondoltam volna, hogy magát a haza megmentőjének nevező egyén a Fiamat, aki már nincs közöttünk!!! be tudja csapni, a sajátjaként adja el a mi ménesünk lovait, adja ki bértartásra,üzletel velük, saját hasznára.
Az ő honlapján szerepel a fedeztető zsábi mén, már azt is eltörölte, ki és milyen küzdelemmel teremtette meg, asszimilálta magyar földön a ménest, mi értük el, hogy szaporodtak,hazát foglaltak, de a küzdelembe, ó,jaj, Istvánom belehalt.
Magánélete zátonyra futott, s az örökös küzdelem,átverés és vándorlás a ménessel:Hantos, Kunszentmiklós, Tahi 4 hónapig,súlyosbította állapotát, míg végre Abán letelepedett, ahol megtalálta volna ménesünknek és magának párjával a helyét, utolsó erejével megépítette a 15 hektárra való villanypásztort, nem bírta tovább!!! Hiába küzdöttünk az életéért!
2000.nyarán addig erősködött dr m.g. ,hogy Istvánom rábízta a ménest, zsarolt azzal, hogy mi lesz, ha Aba polgármesterét -aki szerette volna a ménest ott tartani és megvalósítani Fiam álmát-nem választják meg újra, hová leszek a ménessel?
Hiába könyörögtem, legalább az enyémeket ne vigye el,és a karámot, kíméletlenül elvitt mindent.
Én hittem, hogy mehetek a Fiam után, hisz Nélküle nincs értelme az életnek, ezért hagytam.Fokozatosan elzárt a ménestől, hiába kértem, mikor már kiharcoltam az unokám láthatását, hogy kimenjük, mindig azt mondta, nem lesznek itthon, hívjam a jövő héten.Pedig mikor elvitte a ménest, azt ígérte, csak egy telefon és már jön is be értünk Budapestre, a hazug!
Egyszer voltam Marci unokámmal 2002.aug.10.-én a ménesünk közelében, mertem szólni, mit keresnek huculok közöttük?
Vérig sértődött!
Minden évben a Barantások Vukics Ferenc vezetésével tartottak Istvánomnak emléknapot,helyette,-nekik örökké hálás leszek- csak egyszer tudtam kimenni, mert pont láthatásra esett, ő akkor sem volt a tanyán, a ménes mellett román nyelvű csikós volt, aki nem tudott elmondani semmit a zsábi ménesről!Még az első egy-két évben néha megmondta a szaporulatot, de leginkább csak pusztulást, de soha, egyetlen orvosi papirt az elhullásról nem láttam,semmit meg nem beszélt velem, a tudtom nélkül kiheréltette Hírmondó nevű lovamat, a fia hordta bemutatóra Istvánom imádott hátaslovával ,Kajtorral és Csiki nevű félvér lovunkkal együtt.
Alap nevű lovamat leadta Pécsre,fedeztetésre, fel sem tudom sorolni, mennyit vétett ellenünk.
2008.ápr.24.-én Kada néven hozzászóltam a zsábi fórumain, elmondtam igaz történetünket azért becenéven, mert szerettem volna, ha a nyilvánosság erejével hatni tudok a tolvajra,nem szánalomból, hanem az igazság megismertetéséből szerettem volna , ha mellénk álltok, hiszen nincs pénzem ügyvédre és erőm pereskedni a jogos tulajdonomért.Aba 2005-ben segített volna visszahozni a lovainkat, adott volna területet és segítséget a fenntartáshoz.Akkor nem sikerült, mert ők is békés úton szerették volna elintézni, azóta elvonták tőlük a pénzt, így magamra maradtam.Azért volt pár jó ember, aki magánemailban felajánlotta a segítséget, amit köszönök nagyon.
Ahogy azt is, amit egy becsületes fiatalember, nem érdekből, hanem Istvánom emberfeletti munkáját becsülve, létrehozta e honlapot.Áldja meg az Ég érte, köszönöm.
Tudjátok, az, hogy hat évi küzdelmünk -mi csak szeretetben voltunk gazdagok- ráment a ménesre, nekünk semmi hasznunk ,csak fájdalom és lemondás jutott , dr.m.g élvezi minden előnyét, leginkább az erkölcsi veszteség fáj, de nagyon, Istvánom életműve is odavan,
Vele eltűnt az Igazság, a Becsület, a Hűség, az Adott szó igaza.
Gondolhatjátok, mit érzek,Istvánom nélkül vegetálni a világban s közben nézni, hogy a lovaink Tiparánál vannak , Árva, akit a kezünkből etettünk, mert az ő anyja pusztult el először,meg Kicsit és Vadócot ,hogy Alap, az én lovam ott áll és a többiek epedve nézik, és hol van a többi?
Mikor Fiam megbetegedett, mondtam, Kisfiam, adjuk el a ménest,menjünk magánklinikára, ott biztosan meggyógyítanak, azt felelte:édesanya, a szívem megszakad, ha a ménesünk másé lesz!!!Most hová jutottunk?
Ti mit szólnátok , ha veletek történne ugyanez?Tehetetlen vagyok, erőm sincsen...csak fájdalmam...
Nem tudom felfogni, hogy valaki csak így, büntetlenül tehet mindent, mert hatalma, pénze és befolyása van!
A Barantások Vukics Ferenc vezetésével a kazak Kurultáj után eljöttek koszorúzni Istvánomhoz ! Áldja meg az Isten Őket!
Köszönöm ha válaszra, hozzászólásra méltatjátok Istvánom életművét !
Sudár István árva édesanyja
|
ó,jaj !
Látjátok feleim,egyszerre meghalt
és itt hagyott minket magunkra, megcsalt....
Ismertük Őt.
De nincs már.
Akár a föld.
Jaj, összedőlt
a kincstár.
Okuljatok mindannyian e példán.
Ilyen az ember.Egyedüli példány.
Nem élt belőle több és most sem él
s mint fán se nő egyforma-két levél
a nagy időn se lesz hozzá hasonló.
Nézzétek e főt, ez összeomló,
kedves szemet.Nézzétek, itt e kéz,
mely a kimondhatatlan ködbe vész
kővé meredve,
mint egy ereklye
s rá ékírással van karcolva ritka
egyetlen életének ősi titka.
Akárki is volt, de FÉNY,de hő volt.
Mindenki tudta és hírdette Ő volt.
...és futott, telefonált
és szőtte álmát, mint színes fonált:
a homlokán feltündökölt a jegy,
hogy milliók közt az EGYETLENEGY.
Keresheted Őt, nem leled, hiába,
se itt, se Fokföldön, se Ázsiába,
a múltba sem és a gazdag jövőben
akárki megszülethet már, csak Ő nem.
Többé soha
nem gyúl ki halvány-furcsa mosolya.
Szegény a forgandó, tündér szerencse,
hogy e csodát újólag megteremtse.
Édes barátaim, olyan ez épen,
mint az az ember ottan a mesében.
Az élet egyszer csak őrája gondolt,
mi meg mesélni kezdtünk róla :"Hol volt..."
majd rázuhant a mázsás, szörnyű mennybolt
s mi ezt meséljük róla sírva: "Nem volt..."
Úgy fekszik Ő, ki küzdve tört a jobbra,
mint önmagának dermedt-néma szobra.
Nem kelti föl se könny, se szó, se vegyszer.
Hol volt, hol nem volt a világon egyszer.