Te voltál egyetlen virágom,

                                  Hervadt vagy: puszta életem.

                                   Te voltál fényes napvilágom,

                                   Lementél: éj van körülem.

                                   Te voltál képzeményim szárnya:

                                   Megtörve vagy: nem szállhatok ...

                             Amikor születtem, nem jeleztek nagyot

                                    Messiás-mutató különös csillaagok,

                                     csak az anyám tudta, hogy királyfi vagyok.    

/ Kosztolányi Dezső 

                       "Volt emberek.

                         Ha nincsenek is, vannak még.Csodák.

                         Nem téve semmit, nem akarva semmit,

                         hatnak tovább." /

                                                                                                  "Istenem,

                                                                                                    Istenem,

                                                                                                    Mért nem adál szárnyat,

                                                                                                    Hogy utól-

                                                                                                    Érhetném

"Az emberek úgy beszélnek a bánatról, mintha az valami puha, nedves , könnyes valami lenne.

Pedig a mélységes, valóságos bánatban nincsen semmi puhaság, a valóságos bánat, az igazi

gyász és fájdalom kemény, mint a kő, és éget, mint a tűz.

Kiégeti a szívet, sziklák súlyával összezúzza a lelket.

Mindent elpusztít, és hiába , hogy a szíved dobog  tovább, hogy a tüdőd nem áll meg pumpálni,

meghalsz ...

Minden, ami addig biztos volt, amit valóságnak hittél, véget ér ."

Nekem látszik!Megkérem a kedves ismerösoket jelezzék vissza ki látja ki nem ezt a bejegyzést.